ingatlan adásvételi
szerződés fogalmak

01.

Birtokbaadás

A birtokbaadás lényegileg az ingatlan fizikai birtokbavétele. A birtokbavétel történhet ténylegesen, vagyis az ingatlanban történő beköltözéssel, de lehet jelképes is, például egy lakás kulcsainak az átvétele.

02.

Előleg

Az előleg fogalmát a hatályos Ptk. nem definiálja, a gyakorlat előlegnek tekint ugyanakkor minden olyan pénzben nyújtott ellenszolgáltatást, mely még nem esedékes, vagyis az ellenérdekű fél saját szolgáltatását még nem teljesítette. A szerződés meghiúsulása esetén az adott előleg minden esetben visszajár, függetlenül attól, hogy a szerződés kinek a hibájából hiúsult meg.

03.

Előszerződés

Az ingatlan adásvételi előszerződés olyan dokumentum, melyben a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést kötnek, és megállapítják a később megkötendő szerződés lényeges feltételeit. A bíróság az előszerződésben rögzített feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.

04.

Elővásárlási jog

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog vagy előbérleti jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valamelyik tulajdonostárs tulajdoni hányadát el kívánja adni, vagy bérbe kívánja adni, úgy a többi tulajdonostárs másokat megelőzően jogosult az érintett tulajdoni hányadot azonos feltételek mellett megvásárolni, vagy bérbe venni.

05.

Energetikai tanusítvány

Az épület energetikai jellemzőit tartalmazó hivatalos tanúsítvány, melynek meglétét kormányrendelet írja elő minden tulajdonosváltás vagy bérbeadás esetén.

06.

Foglaló

Polgári Törvénykönyvünk szerint másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ingatlan adásvétel esetén ez főszabályként a vevő esetében a vételár megfizetését, az eladó esetében pedig az ingatlan kialkudott vételáron történő eladását jelenti.

07.

Földhivatali ügyintézés

Földhivatali ügyintézés az az eljárás, melynek során a földhivatal – mint ingatlanügyi hatóság – egy vagy több, pontosan meghatározott ingatlanra vonatkozó jogot jegyez be, vagy tényt jegyez fel, illetve jogot vagy tényt töröl. A földhivatali ügyintézés körébe tartozik a különféle földmérési tevékenységet igénylő nyilvántartások vezetése is – pl. telekalakítások, megosztások, társasházak vektoros rajzainak záradékolása, stb. Meghatározott ügytípusoknál kötelező a jogi képviselő igénybevétele a földhivatali ügyintézésnél.

08.

Használati szerződés és megállapodás

Ingatlan használati szerződés, avagy megállapodás keretében az ingatlan tulajdonosa biztosítja az ingatlan használatát a használó a részére. A használat alatt mindig az ingatlan rendeltetésének megfelelő használatot kell érteni, vagyis egy lakóingatlant lakás céljára, egy irodát gazdasági tevékenységhez, még egy garázst jellemzően gépjármű tárolására lehet használni.

09.

Haszonélvezeti jog

Az ingatlan haszonélvezője jogosult a más személy tulajdonában álló ingatlant birtokában tartani, használni, hasznosítani és hasznait szedni. A haszonélvezeti jog az ingatlan tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad, vagyis a tulajdonos jogosult a haszonélvezettel terhelt ingatlanát elidegeníteni, de ez a haszonélvező jogait nem érinti.

10.

Illeték

Ha ingatlant vásárolsz, főszabály szerint az ingatlan forgalmi értékének 4%-át vagy köteles vagyonszerzési illetékként megfizetni. Ez alól akadnak kivételek, illetve esetek, mikor illetékmentesség vagy illetékkedvezmény igényelhető.

11.

Ingatlan nyilvántartás

 

 

Az ingatlan-nyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, mely településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának az ingatlan nyilvántartási törvényben meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvény az ingatlan nyilvántartási törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait.

12.

Kisajátítási eljárás

A kisajátítás az ingatlan tulajdonjogának elvonása törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg.

13.

Letéti szerződés

Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles. 

14.

Nullás igazolás

Adásvétel esetében a nullás igazolást a vételár hoz kölcsönt folyósító bank szokta kérni.  Ez voltaképpen egy, a NAV által kiállított igazolás, ami azt tanúsítja, hogy az igazolás kiállítását kérő magánszemélynek az igazolás kiadása napján nincs esedékes adótartozása vagy adók módjára behajtandó egyéb köztartozása.

15.

Opciós szerződés

Az ingatlanra vonatkozó vételi opció azt jelenti, hogy a felek előzetes megállapodása alapján a vételi opció jogosultja egy későbbi időpontban egyoldalú nyilatkozatával jogosult az opciós szerződésben megjelölt ingatlan megvásárlására.

16.

Osztatlan közös tulajdon

Az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy ugyanazon ingatlanon meghatározott – és az ingatlan nyilvántartásban rögzített – hányadok szerint több személyt illet a tulajdonjog.

17.

Széljegy

A széljegyen lévő adásvételi szerződés azt jelenti, hogy a szerződés földhivatalhoz történő benyújtása, annak iktatása és az ingatlan tulajdoni lapján megjelenítése megtörtént. A jog vagy tény bejegyzésére irányuló kérelmek csak azok elbírálásáig szerepelnek széljegyként, azt követően a tulajdoni lap megfelelő – II. vagy III. részén – kerülnek átvezetésre.

18.

Telekegyesítés

Telekegyesítés esetén az erre irányuló eljárás keretében két vagy több külön helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanból egy ingatlan jön létre.

19.

Telekmegosztás

Telekmegosztás esetén az egy helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanból kettő, vagy több ingatlan kerül kialakításra.

20.

Tulajdoni lap

A hiteles tulajdoni lap tanúsítja az ingatlanra vonatkozóan a kiállítás napján az ingatlanügyi hatóság nyilvántartásában tárolt adatokat. A tulajdoni lap három részből áll, az első rész az ingatlan adatait, a második rész az ingatlan tulajdonosait, a harmadik rész az ingatlanra bejegyzett terheket, illetve egyéb jogokat és tényeket tartalmazza.

21.

Tulajdonjog bejegyzés függőben tartása

 

A tulajdonjog bejegyzés függőben tartásakor a szerződő felek az ingatlan adásvételi szerződésben olyan kérelemmel fordulnak az illetékes földhivatalhoz, hogy az a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást ne folytassa le, vagyis a bejegyzést egészen addig tartsa függőben, amíg egy külön okiratban rögzített bejegyzési engedély – esetleg más jogszabály által megkívánt engedély vagy hozzájárulás – későbbi időpontban benyújtásra nem kerül.