előleg vagy foglaló?
Hívd ügyvédi irodánkat mielőbb, hogy mérsékelhessük a következményeket!
Vagy írj nekünk facebookon vagy E-mailen!
Polgári Törvénykönyvünk szerint a másnak fizetett pénzt akkor lesz foglaló, ha annak fizetésére olyan kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, ami a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ingatlan adásvétel esetén ez azt jelenti, hogy a vevő megerősíti fizetési szándékát a szerződésben szereplő vételáron, az eladó pedig megerősíti az ingatlan kialkudott vételáron történő eladását. Ezzel szemben az előleg fogalmát a hatályos Ptk. nem definiálja.
Mikor jár vissza a foglaló?
Ha a szerződést teljesítik, a vevő tartozása a foglaló összegével csökken. A foglaló tehát nem a vételáron felül fizetendő. De mi van akkor, ha a szerződés meghiúsul, és nem jön létre az adásvétel? Ilyenkor azt kell megvizsgálni, milyen okból hiúsult meg a szerződés?
Ha a kiváltó okért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. Ám, ha egyértelműen kimutatható az egyik fél kizárólagos felelőssége, akkor a foglaló összege a vétlen felet illeti, a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél pedig elveszti azt. Amennyiben a vevőként a vételárat a megadott határidőig nem fizeti meg, azaz szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor elveszti a korábban adott foglalót. Ha pedig az eladó nem adja el az ingatlant, vagy azt a vevő helyett másik vevőnek adja el, akkor a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni – tehát nem csak visszafizeti a kapott foglalót, de egy ugyanekkora összeggel “kárpótolja” a vevőt. Az tehát, hogy meddig él a foglaló, a szerződésben vállalt fizetési határidővel azonos.
Az ingatlan foglaló mértéke alkalmasint már önmagában egy elég jelentős összeg. A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság utólag mérsékelheti.
A bírói gyakorlat következetesen túlzottnak tekint minden olyan foglalót, ami meghaladja a vételár 10 %-át. Általában 3-5% közötti összegről van szó, mi is ezt javasoljuk ügyfeleinknek, de ez természetesen egy közös megállapodásként dől el. Az, hogy mennyi előleget kell adni, ugyanígy közös megegyezés tárgya, de hasonló összeget szoktunk javasolni.
Hívj minket, és segítünk, hogy elsőre sikerüljön minden papírmunka!
Vagy írj nekünk facebookon vagy E-mailen!
Foglaló vagy előleg: mi a különbség?
Szokás az előleget a foglalóval együtt emlegetni, a kettőt azonban nem szabad összetéveszteni. A foglaló egy szerződést biztosító mellékkötelezettség, mely a szerződés esetleges meghiúsulása esetén elveszik, vagy kétszeres összegben jár vissza. Az előleghez ilyen szankció nem társul. A szerződés meghiúsulása esetén az adott előleg minden esetben visszajár, függetlenül attól, hogy a szerződés kinek a hibájából hiúsult meg. A foglalóhoz hasonlóan azonban az előleg is “beleszámít” a vételárba, tehát sikeres adásvétel esetén a fizetendő összeg az előleg összegével csökkent. A fő különbség tehát az, hogy a foglaló nem csupán elvész, vagy kétszeresen fizetendő, de jogi úton is behajtható, mint szerződésben vállalt kötelezettség.
Előleg vagy foglaló: melyiket válaszd?
Ha bizonytalan vagy, hogy eladnád-e az ingatlant, illetve nem biztos, hogy ezt az ingatlant fogod megvásárolni, nem javasolt foglalóznod, hiszen ez egy komolyabb kötelezettségvállalás. Ilyen esetekben az előleg a kockázatmentesebb lépés, ám ilyenkor érdemes mérlegelned, hogy a másik fél számára sem erős az elköteleződés.
Amennyiben határozottak a szándékaid, vagy szeretnél a másik fél felől is biztosítékot, a foglaló megfelelő megerősítésként szolgálhat. Elképzelhető, hogy valamilyen okból még nem tudtok leszerződni, de mégis szeretnétek hivatalossá tenni a későbbi adásvételt. Ilyenkor elgondolkodhattok egy vételi szándéknyilatkozat előszerződés lehetőségén is.