eltartási szerződés ingatlanért?
Hívj minket, és segítünk stressz mentessé tenni a folyamatot!
Vagy írj nekünk facebookon vagy E-mailen!
Az úgynevezett visszterhes ügyletek legjellemzőbb formája az adásvétel, ám az ismertebb esetek közé tartozik az életjáradéki illetve tartási szerződés is. Közös ezekben az esetekben, hogy a szerződés pontos időtartamát nem lehet előre meghatározni, így a tartás vagy életjáradék pontos mértékét sem. Az eltartási szerződés ingatlanért tartogat tehát bizonytalanságokat, mégis sokak számára lehet előnyös.
Kimondottan gyakori hogy idősebb tulajdonosok ingatlanjukat tartási vagy életjáradéki szerződés útján ruházzák át. Ilyenkor az átruházó élete végéig tartó gondoskodást, vagy vagyoni juttatást biztosít a maga számára. A szerződő másik fél pedig hosszútávon ingatlanhoz jut anélkül, hogy egyidejűleg nagyobb összeget kellene kifizetnie. Akár természetben nyújtott szolgáltatások ellenében, akár kisebb összegű kifizetések ellenében tud ingatlantulajdont szerezni.
Tartási, illetve életjáradéki szerződés ingatlanért köthető a jövőre is, mikor az eltartott még nem szorul tartásra, de mindenképpen megszűnik a jogosult halálával.
Tartásra vagy életjáradékra jogosult csak magánszemély lehet, ám eltartást akár gazdálkodó szervezet is vállalhat. Ilyen esetekben célszerű lehet szerződésbe foglalni a teljesítési segéd személyét, azaz azt, aki ténylegesen végzi majd a gondozási, tartási feladatokat.
Mikor száll át az ingatlan tulajdonjoga?
A tulajdonjog átruházásáról már a szerződéskötéskor rendelkeztek, ami néhány napon belül bejegyzésre is kerül az ingatlan-nyilvántartásba. Ám a tulajdoni lapon teherként ugyancsak bejegyzésre kerül az eltartott tartási joga. Ez az ingatlanhoz kötődik és annak mindenkori tulajdonosához. Így, ha a tartást biztosító, mint tulajdonos, eladná az ingatlant, a vevő ezzel a teherrel és tartási kötelezettséggel együtt vállalja az adásvételt.
Hívj minket, és lépésről lépésre végigvezetünk a folyamaton!
Vagy írj nekünk facebookon vagy E-mailen!
Miben különbözik az életjáradéki-, és az eltartási szerződés ingatlanért?
Számos későbbi vitának vehetitek elejét azzal, ha már a szerződéskötés előtt pontosan tisztázzátok, ki milyen kötelezettségeket vállalt, és mit nem vállalt, illetve milyen következményekkel jár egy esetleges szerződésszegés? Elsőként tehát érdemes tisztázni, hogy tartási, vagy eltartási szerződést köttök? A különbség a szolgáltatás jellegében van.
Tartási szerződés esetén az eltartottat természetben köteles eltartani a tartásra kötelezett fél. Ez azt jelenti, hogy köteles vagy biztosítani számára az étkezést, segíteni a tisztálkodásban, öltözködésben, ruházata tisztán tartásában, illetve valamennyi olyan szolgáltatást elvégezni számára, melyet a tartási szerződésben rögzítettek.
Célszerű körültekintően és kellő részletességgel lefektetni a szolgáltatások pontos listáját, hogy később ne váljon vita tárgyává az eltartási szerződés ingatlanért. A tartásra kötelezettnek például nem kötelessége beszélgetőtársként vagy társaságként rendelkezésre állni, az eltartottal foglalkozni a szolgáltatásnyújtáson túl – hacsak erre külön ki nem tértek a szerződésben. Ugyancsak nem vagy köteles személyesen tartást nyújtani, ezzel a feladattal részben vagy egészben mást, vagy másokat is megbízhatsz. Különösen indokolt lehet ez abban az esetben, ha a tartásra jogosult testi vagy szellemi állapotánál fogva már speciális képzettségű segítőre szorul.
Az életjáradéki szerződés kötelezettje ezzel szemben kifejezetten pénzbeli szolgáltatást kell nyújtson. Ebben az esetben szerződés szerint arra vállalsz kötelezettséget, hogy az életjáradéki szerződés jogosultjának havonta egy adott összeget juttass. Ebben az esetben nem vagy köteles természetbeni tartási szolgáltatások nyújtására, vagy annak biztosítására.
Hívd irodánkat, és levesszük ezt a terhet a válladról!
Vagy írj nekünk facebookon vagy E-mailen!
Mik a tartási és eltartási szerződés buktatói?
A legtöbb vitás esetnek elejét vehetitek a részletes és alapos szerződéskötéssel, mert a folyamat végére jó eséllyel nem támasztotok már irreális elvárásokat a másik felé. Van azonban pár eset, amikor indokolttá válhat az eltartási szerződés felbontása.
Ha a szerződéskötés után valamilyen körülmény módosul, és emiatt a szolgáltatást többé vagy az eltartott nem tudja elfogadni vagy a tartó teljesíteni, akkor a helyzetet sérelmező fordulhat bírósághoz. Ilyenkor a bíróság feladata feltérképezni, hogy a szerződéskötéskor milyen volt a felek közötti kapcsolat, történt-e benne változás, és ha igen, miért, és milyen mértékben? Elképzelhető, hogy egyszerűen a szolgáltatások és a szerződés módosításával rendezhető a helyzet.
Fontos mérlegelni azonban, hogy az eltartási szerződés felbontása esetén visszaáll a szerződéskötés előtti állapot. Az eltartott meg kell fizesse a kapott tartás ellenértékét, az eltartó pedig nem lesz többé jogosult az ingatlan tulajdonára. Bonyolultabb esetekben – például, ha az eltartó időközben felújíttatta az ingatlant – a bíróság mérlegel és hoz határozatot.
Előfordulhat, hogy az eltartó már nem tartja többé arányosnak az általa nyújtott szolgáltatást a szerződésben szereplő ingatlan értékével. Tartási, illetve eltartási szerződés ingatlanért ilyen indokkal azonban nem szüntethető meg, hiszen a jogosult haláláig vállalta a kötelezettségeit. Az sem szolgáltat alapot a szerződésbontásra, ha az eltartott egészségi állapotában akármikor változás áll be, például váratlanul 24 órás gondozást igényel. Más a helyzet azonban, ha az eltartó szenved el olyan lényeges változást a körülményeiben – például egészségének hirtelen romlása -, amitől már nem tudja teljesíteni szerződésbeli kötelezettségeit.
Ebben az esetben, ha a szerződés közös megegyezéssel nem módosítható, az eltartó kérheti a bíróságot is a szerződés módosítására, átalakítására vagy megszüntetésére.
Hívj minket, és segítünk stressz mentessé tenni a folyamatot!
Vagy írj nekünk facebookon vagy E-mailen!